Gáz? Van?

 Mi lesz akkor, ha túl drága lesz, vagy az árak hektikusan fognak mozogni? Korábban megingathatatlannak tűnő evidenciák inogtak meg egy pillanatra, amely egy régen húzódó vita témáját is érintette. Nevezetesen szükséges-e az épületek fő fűtési rendszere mellé tartalék-fűtést kiépíteni.

Nézzük, mi szól ellene és mellette?

A szakértők, de a beruházók, építtetők közötti ellenzők, vagy inkább nem támogatók, és a támogatók közötti vita e témában régen tart.

Az ellenző – pontosabban, nem támogató - oldal az épületgépészetet érintő látványos változásokra, műszaki hátterének és arzenáljának fejlettségére hivatkozik, és nem tartja szükségesnek semmilyen, sokak szemében akár elavultnak is tekinthető, nehézkes fűtési megoldás integrálását egy modern környezetbe. A támogató oldal sem kételkedik abban, amit a modern technológia ígér, csupán biztosítékra vágyik. De miért? Mire fel ez az óvatosság egy olyan országban, ahol a közművek szolgáltatási biztonsága átlag feletti, és a lakosság biztonságát még csak az ingerküszöb alatt sem veszélyeztetik természeti katasztrófák? „Egységes, univerzális magyarázat talán nem is létezik, hiszen nem vagyunk egyformák. Személyiségünk, neveltetésünk, szociális és kulturális környezetünk hatására másképpen reagálunk, más-más válaszokat adunk ugyanarra a kérdésre. Egy valamiben viszont biztosan nem különbözünk: ez nem más, mint a biztonságra való törekvés.” – mondta Szücs Zsolt, a Leier kémények és tetőcserepek értékesítéséért felelős termékmenedzsere.

„Túlélő” üzemmód

Az elmúlt hónapok eseményei hatására a válasz sokak számára magától értetődővé vált: kell egy „B” terv, ami kisegít bennünket egy váratlan helyzetben, hogy akkor is tudjunk meleget csinálni, ezáltal gondoskodni biztonságunkról, kényelmünkről, ha éppen nincs áram vagy gáz. Tehát szükségünk van egy tartalék-fűtést biztosító megoldásra, amivel gyorsan „túlélő” üzemmódba kapcsolhatunk. Azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy valódi függetlenségről kizárólag akkor beszélhetünk, ha ez rendszer szolgáltató-független is. Ennek a függetlenségnek az egyik alapköve egy jól megválasztott tüzelőberendezés, pl. kandalló - amely akár a közel nulla energiafelhasználású épületek esetén a kötelező megújuló energiarészarány biztosításában is szerepet játszhat -, a másik pedig egy, a tüzelőberendezés igényeit kielégítő kémény. Az eredmény: kényelem, biztonság, függetlenség.

Akár állami támogatással, a közel nulla energiafelhasználás elérésére is

A különböző állami támogatási csomagoknak köszönhetően egy tartalék-fűtési rendszer megvalósítása még elérhetőbb távolságra került. Mindegy, hogy a „kényelem, biztonság, függetlenség” hármas egységet melyik pontjáról közelítjük meg, minden esetben magával hozza a másik kettőt is, így akár szabad, akár kötött felhasználású támogatásról beszélünk, mindhárom feltétel teljesül.

Persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy 2022. június 30. utáni csak azok az ingatlanok kapnak használatbavételi engedélyt, melyeknél teljesülnek a közel nulla energiaigényű épületek energiahatékonysági előírásait. A közel nulla energiaigény követelményének eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni, így a három előnyt a szükséges energiamegtakarítással is kiegészíthetjük. Megújuló energiahordozóként ugyanis a tűzifa is szóba kerülhet, emellett a biomassza, a biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, a fapellet, az agripellet; a nap-, szél-, vízenergia, a geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia; illetve bizonyos speciális esetekben a távhő vehető figyelembe.

Legyen saját tartalék-fűtés rendszerének tervezője: https://kemenyshop.leier.hu/kemeny-varazslo